Az alábbi cikk Erdélyi Gábor: Kendo A Japán Vívás 2009. szerzői kiadásából származik a szerző engedélyével.
A kendo a japán kultúra jellegzetessége, amely a japán szamuráj, a bushi társadalmi osztály életmódjából és szellemiségéből fejlődött ki. A kendo a kardforgatás művészete, hosszú és gazdag történettel.A kendo a kard tulajdonságát jelenti, amelyet a japán harcosok, a szamurájok a csatákban a kard használata révén tanultak meg és sajátítottak el. Ezért a kendo tanulása a kard tulajdonságának tanulmányozását jelenti. Ezen felül fontos elsajátítani a szamurájok szellemiségét a kard tulajdonságán belül, ami a kemény edzés során történő kardforgatás tanulmányozása révén valósul meg. Ezért van az, hogy a kendo leggyakrabban említett célja, hogy a személyiségfejlesztés útja legyen. A kardokkal vívott csaták a vas felfedezése és a vasból készült kard kifejlesztése után kezdődtek. A vasból készült kardok alakja és használatának módja az idők során sokat változott. Kezdetben a különböző régiók kultúrái az áruk és az emberek mozgása és cseréje révén vannak hatással egymásra, és ennek eredményeként idővel átalakulnak. Végül fokozatosan kialakul egy emberfajtáktól és országhatároktól független, egyetemes kultúra. A világ minden részén különféle kardhasználati módszerek alakultak ki és indultak fejlődésnek. A ma ismert kendo azonban hosszú japán történelmi háttérrel és fejlődéssel rendelkezik. Mindenki tisztában van azzal, hogy a történelem kezdete óta használnak az emberek kardot. De, ha pontosítani akarunk, és ha a ránk hagyott dolgokra, illetve a történelmi forrásokra támaszkodunk, akkor elmondhatjuk, hogy úgy nagyjából 800 évvel ezelőtt kezdett el a kard (katana) technikája fejlődni. A kard készítésének mestersége és használatának módszerei, sok minden mással együtt, Kínából érkeztek Japánba. A kard kezdetben, kínai mintára, egyenes és kétélű volt. Ezt az egyenes kardot néhány évszázad alatt a japánok szablyaszerűvé alakították, fejlesztették tovább: a kard nem egyenes, hanem egy kicsit meggörbül, továbbá egy éle van. Ezt a kardfajtát, a nihon-to-t (japán kardot) speciális módszerekkel kovácsolták szinte törhetetlenre, és csiszolták fel borotvaélésre, és a VIII. századtól már ilyen formában alkalmazták. A 10. század közepén, a Heian korban, Japánban olyan kardokat készítettek, amelyekre eredetileg jellemző volt a sori (enyhén ívelt penge) és a shinogi (a pengén oldalt végigfutó gerinc, Shinogi-wo-kezuru), és ezek váltak a csatatéren használt fő fegyverekké. Ezek a kardok jelképezték a szamurájok szellemiségét. Ennek alapján mondják azt, hogy a japán kard a szamurájok elméjét testesíti meg, és a továbbiakban az igaz elme erejét és szépségét képviselő műtárgyként is virágzásnak indult.
Japánban a 13. századtól, a Kamakura kortól, a 19. századig a bushi társadalmi osztály uralkodott, akik nemcsak fegyverrel rendelkeztek, hanem a kardot a lélek szimbólumaként Nihon-to-nak, Katanának, Shinken-nek nevezték. A bushik békeidőben technikájuk fejlesztése érdek ében különféle gyakorlatokat végeztek. Ezeknek a gyakorlatoknak az egyike ma az Iai és a Kendo. Mindkettő kb. 500-600 évvel ezelőtt indult gyors fejlődésnekA 15. és 16. században, a hadakozó fejedelmek korában, a Muromachi-korban és a Tokugawa-kor elején sok kenjutsu iskolát alapítottak, mert a hosszabb polgárháborúkkal tarkított időszakában (Onin-háborúk kora) hirtelen megnőtt az igény a képzett bushikra (harcosokra), így a kardhasználat technikáinak száma is ugrásszerűen fejlődött. Ez idő tájt a Kenjutsu megerősödött Japánban. Számos iskola, egyes becslések szerint több mint 700 iskola, ez idő tájt alakult ki, mint például a Shinkage-ryu és az Itto-ryu.
Az ezt követő békés Edo-korban, 1603-1867 között a bushik tovább kutatták és fejlesztették a technikákat. Minden vívónak közös volt a célja, megtalálni a legjobb, legbiztonságosabb technikát, amellyel önmaga veszélyeztetése nélkül le lehet győzni az ellenfelet. Az Edo-korban a képzettebb bushik a buddhista, shintoista és kunfuciánus világszemléletek elemeit felhasználva, továbbá a vívásokból szerzett tapasztalatokat figyelembe véve kialakítottak egy gondolkodásmódot arra, hogy hogyan kell a kardot a leghatékonyabban alkalmazni, és hogyan kell az ellenfél legyőzésére vívás közben stratégiát építeni. Ezeket a technikákat az írott források kenjyutsunak, kenpónak, hyóhónak nevezték. Ezek voltak a kendó kialakulásának kezdetei. Olyan könyveket köszönhetünk ennek a kornak, mint Yagju Munenori könyvét, a Heiho Kadenshot, Tokugawa Iemitsu Ken to Zen és Miyamoto Musashi Öt Gyűrű könyvét, a Go rin no sho-t. Még számos könyvet írtak ebben az időszakban a kardvívásról, amiket a mai kor vívói is használni tudnak. 1853-ban Perry parancsnok Fekete hajói megérkeztek a Japán tengerre, és ettől kezdve Japán nyitott a nyugati országok felé. Az Edo-kor közepén a bushik többnyire shinkennel (igazi kard) vagy bokutoval (igazi kardot utánzó fakard) katát (képzelt ellenfél ellen, kitalált szituációt) gyakoroltak, ez azonban igazi háborúban nem volt elég hatékony. Ugyanakkor a vívás gyakorlása ezekkel az eszközökkel balesetveszélyes is volt.
A 18. század elején, a Jiki shinkage-ryu iskolából, Naganuma Shirozaemo mester használt először kendo felszerelést, és a kardot helyettesítő bambuszból készült shinait, majd Nakanishi Chuzo az Itto-ryu iskolából a 18. század közepén a Shinai-val való vívást fejlesztette. Ennek eredményeként alakult ki a shinai (bambuszkard) segítségével történő új kenjutsu edzésmódszer, és egy új típusú kenjutsu verseny vált népszerűvé a helyi dojókban, és terjedt el az egész országban a Tokugawa korszak vége felé, 1789-1801 közötti időszakban.
Az 1740-es évek körül a mesterek mellkas és fejvédő-felszerelést valamint nehéz kesztyűt használtak. Ahogyan el tudjuk képzelni, a régi bambusszal történő edzéseknél a kard és a védőfelszerelés nagyon egyszerű kialakítású volt. Századokon át finomították ki a védőfelszerelést, amíg a mai formáját el nem érte. A modern kendoban kétféle támadás létezik: vágás és szúrás. A vágás csak három pontra lehetséges a testen. Legfelül a fejre, a két halánték közötti területen, a test jobb és bal oldalára és az alkar csuklóhoz közeli felére. Szúrás csak a torokra lehetséges. A nyugati stílusú vívásban az ellenfelek a testük oldalát mutatják egymásnak, míg a kendoban az ellenfelek szemtől szemben állva a négy támadási felület közül választhatnak. Az Edo-kor második felében (a 19. század küszöbén) újfajta kendo felszereléseket kezdtek használni, amikkel jobban lehetett gyakorolni pl. Yotsuwari shinai (négy bambuszszeletből álló shinai), ami rugalmasabb volt, mint a Fukuro shinai (bőr csőszerű zsákba varrt bambuszszeletek), de a do, a mellvért anyagát is lecserélték. Ebben az időben három dojo nagy népszerűségnek örvendett, amit ebben az időben neveztek el Edo Három Nagy Dojo-nak. Ezek voltak a Genbukan, Chiba Shusaku vezetésével, Renpe, Saito Yakuro vezetésével és a Shigakkan, Momoi Shunzo mesterrel. Chiba mester szelektálta a kendo technikákat és ezeket nevezte 68 kendo technikának. Sokat ezek közül a mai napig használunk, pl: suriage-men. A Meiji-kor 28. évében (1829) a Dai Nippon Butoku-Kai szervezet megalakult. A kenjutsu a feudális társadalom ismertetőjele volt. 1871-től nyugati mintára azonban a kardvívást bevették az oktatásba. Új japán kormány hatalomra kerülésével azonban változott a bushik helyzete. A sok dojoban azonban kevesebben kezdtek el gyakorolni. Változásra volt szükség. 1873. április 11-én Kenkichi Sakakibara szervezésében Asakusaban 10 napos bemutatókat tartottak, amin bárki részt vehetett. Eddig csak a bushik kiváltsága volt a bujutsu, de most már bárki, társadalmi hovatartozás nélkül láthatta a híres vívókat. Sok magas fokozatú kendo mester manapság is a rendőrség tagjai közül kerül ki. A kapcsolat a rendőrség és a kendo között azokra az időkre nyúlik vissza, amikor kialakult a rendőrség intézménye. Sakakibara bemutatójának köszönhetően egyre több bemutatót szerveztek sorra az országban, és egyre népszerűbbé tették a vívást. A rendőrség szervezetén belül a Keishicho (Tokiói Rendőrség)-ben is bevezették a kendo gyakorlását. Ők létrehoztak kata gyakorlásokat, és alap rangokat vezettek be. 1885-től használták a kyu fokozatokat is a technikai szint megkülönböztetése végett.
A 20. század elején, a Taisho-kor kezdete után, ennek az új típusú, gekikennek vagy kenjutsunak nevezett edzésnek a kendo nevet adták. A kendoról azt tartották, hogy a japán szamurájok szellemiségére épülő budót képviseli. Így a ma általunk ismert kendo hosszú történelmi folyamat eredményeként alakult ki.A bushik gyakorlási módszerét 3 nagy csoportra lehet osztani. Az első a Katana használati módszerét elsajátító gyakorlat. Ezt hívjuk Iaidonak. Az Iai jelentése: különféle váratlan helyzetekben való találkozás az ellenféllel. Elsősorban olyan helyzetet kell elképzelnünk, ahol az ellenfél hirtelen támadását védjük ki. Ezt a védekezési módszert gyakorolják kataként. A második, a fából készült karddal gyakorlott Kumitachi. Míg az Iaidoban egyes elemeket nem lehet megtanulni, a Kumitachiban elsődlegesen az a cél, hogy az ellenfélhez viszonyított távolságot megtanuljuk, illetve a ritmus változásához alkalmazkodva megfelelő képességeket fejlesszünk ki. A harmadik pedig a bambuszból készült karddal történő gyakorlás, a Shinai Uchikomi Keiko. Ezt a gyakorlási módszert hívják ma Kendonak. Mivel a Kendoban nincsen előre meghatározott mozgás, szabadon lehet mozogni. A támadás, védekezés képességének elsajátításán kívül a legfőbb cél a lelki erő fejlesztése, a lélek edzése. Az Edo-korban, körülbelül 200-300 évvel ezelőtt alakult ki ez az edzésmódszer. 1906-ban Watanabe Noboru bemutatott 3 katát jodan, chudan és gedan alapállásból. Később, 1911-ben a kenjutsut bevették a testnevelés oktatásba. A Butokukai összeállított egy csoportot 5 kenjutsu mesterből, akik létrehozták a Dai Nippon Teikoku Kendo Katát. A mesterek voltak: Negishi Shingoro, Tsuji Shimpei, Naito Takaharu, Monna Tadashi és Takano Sasaburo. Az általuk összeállított katák 7 hosszúkard kata és három rövidkard formagyakorlat volt. Manapság is ezeket gyakoroljuk Nihon Kendo Kata néven.
1917 márciusában a Dai Nihon Butokukai is bevezette a kendoban és a judoban a dan fokozatokat, de a Keishicho folytatta a saját szisztémáját. Egységes csak az Össz Japán Kendo Szövetség létrejötte után lett. A II. világháború után az amerikai hadsereg betiltotta a kendot, mivel a japán militáns gondolkodásmód megtestesülését látták benne. 1948-ban Tokióban szerveztek egy vívás és kendo bemutatót. 1949 szeptemberében a Tokyo Collegiate Kendo Federation megalakította a Tokiói Kendo Klubot és megpróbálta terjeszteni a kendot, mint sportot. Ekkor kezdték el shinai kyoginak, azaz shinai sportnak nevezni. Ekkor nem viselhették a tradicionális hakamát és a keikogit. A szabályok is mások lettek, például nem lehetett ütközni a testtel. 1950 körül alakult meg a Shinai Kyogi Szövetség. Még ugyanebben az évben bevezették az általános és a középiskolákba tantárgy keretein belül. Ezt követően, 1952-ben alakíthatták meg a Japán Kendo Szövetséget Zen Nihon Kendo Ren Mei, ZNKR néven. 1957-ben a Shinai Kyogi és a Kendo egyesült és létrejött a ?gakko-kendo?, az iskolai kendo. 1953-ban volt az első Japán Kendo Bajnokság. Jelenleg a ZNKR alá az alábbi nagy Kendo Szövetségek tagolódtak be: Japán Általános és Középiskolai Klubok Kendo Szövetsége, Japán Egyetemi Klubok Kendo Szövetsége, Japán Vállalati Kendo Klubok Szövetsége, Japán Kendo Dojók Szövetsége.
A kendo sport vagy budo?
A kérdésünkre a többség nyomban rávágja, hogy budo. Ezért mindenképpen azt kell először tisztázni, hogy mi is a budo és a sport közötti különbség? A Japán Kendo Szövetség kiadásában megjelent Japán-Angol Kendo Szótárban ezt a meghatározást találjuk a budo szó alatt:
Budo: Hívhatjuk bujutsunak és bugeinek is. Íratlan jogok az uralkodásra és a hadvezetésre. A szamurájok elvei, mint a lovagiasság. A Meiji korszak végén és a Taisho korszakban követelmény volt a magas szellemiség a katonai művészetekben. Mert a bujutsuba az eredeti technikák edzése is belefoglaltatott, ez viszont vitatja a névváltozást és visszatükrözi ezt a szellemi gondolkodást. 1919-ben a Dai Nippon Butokukai egyesítette szövetséggé a különböző irányzatokat és ez időben másik nevet adott nekik.
Gekken – Kendora /japán stílusú vívás/
Jujutsu – Judora
Kyujutsu – Kyudora /japán stílusú íjászat /
Ma a budo név alá többféle irányzat is tartozik pl.: kendo, judo, kyudo, sumo, naginata, aikido, karate-do, jukendo és a shorinji kempo. A legtöbben a kérdésünkre azt válaszolják, hogy a spirituális, azaz a szellemi különbség miatt budo a kendo. Ekkor megkérdezhetnénk, hogy mi is a különbség a sport szellemi része és budo szellemi része között? A sportszerű magatartás fogalmába beletartozik, hogy becsületesen, nyíltan, őszintén versenyezzünk úgy, hogy betartjuk a versenyszabályokat. Ez meglepően hasonlít a Kendo Versenyszabályzatban található meghatározáshoz: becsületesen versenyezni a kard alapelvével összhangban. Ez nem tűnik nagy különbségnek a sport és a budo szellemiségében. Győzni a kendo mérkőzésen vagy rúgni egy gólt a focimeccsen is azonos elv alapján történik, és így mindkettő tiszta sport, és ezt nem nevezhetjük budonak. Megállapíthatjuk, hogy aminek a célja a versenyzés, győzelmet szerezni, az a sport. Do a kendo szíve, de ezt megtanulni csak technikák elsajátításán keresztül lehet. A versenyzés mutatja be jobban a technikákat, mint a Do, de természetesen ez egy lépcső megérteni a kendo igazi útját. Sportszerűség elve a ?becsületes magatartás a versenyzés közben, míg a budo elmélete: élni és meghalni harci virtussal küzdelem nélkül, versenyzés nélkül.
Amikor elkezdünk kendot gyakorolni, és amíg versenyzéssel foglalkozunk, akkor a kendo sport részét gyakoroljuk. Amikor már túl vagyunk ezen a szakaszon és a kendo Do része miatt edzünk, akkor már a budot gyakoroljuk. Régebben a kendot a budo miatt gyakorolták, de a kendo népszerűségével nőtt azok száma, akik a sport miatt kezdtek el kendoval foglalkozni. Tehát a kendo lehet Budo is és sport is. A kendo a tradicionális kardvívás. Nem csak egy sport, hanem egy Do, azaz az út. Ez az út a japán nyelvben egy olyan utat jelent, amit kitűzünk magunk elé, és végig megyünk rajta, illetve megpróbálunk végigmenni rajta életünk során. Lehet sportként is gyakorolni, de igazi értelmet az ad a dolognak, ha életünk részévé tesszük, és erre az útra lépünk, vagy a már meglévő utunkhoz kapcsoljuk. Ehhez szükséges az, hogy a külső és belső megjelenési, viselkedési, testtartási formákat is elsajátítsuk. Minden kendos célja vagy célja lehet az, hogy elérje a 8. dan fokozatot. Ez a legmagasabb fokozat, amit a vívásban el lehet érni. Ahhoz, hogy eljussunk utunk e fázisához, elengedhetetlen a megfelelő alap elsajátítása.
1998-ban Oka Kenjiro hanshi 8. danos mester előadását hallgattam és ott egy fiatal kendos kérte, hogy meséljen a kendo filozófiájáról, a budo lényegéről. Ő erre 74 évesen azt felelte, hogy még nem vagyok elég öreg ahhoz, hogy a filozófián gondolkodjak, nekem még gyakorolnom kell. Nakayama Hakudo, a híres kendo mester, aki tagja volt annak a bizottságnak, akik meghatározták a kendo katákat a 20. század elején, kihirdette a szerinte három spirituális összetevőjét a kendonak:
gí – egyenesség, becsületesség
jin – rokonszenv
yu – bátorság, hősiesség
Ha budoként szeretnénk a kendot gyakorolni, akkor ezeket a szempontokat tartsuk magunk elő
Erre jó példa Mochida mester története is:
1885-1974
Sok ember, akik kendot gyakorolnak, azt hiszik, hogy teljessé teszik edzésüket a kendo alapjai gyakorlásával kezdő korukban, és csak azután keresnek elméleti összefüggéseket. Bármennyire is így gondolják, ez egy nagy félreértés az igazi kendojuk keresése közben. 50 éves korodig az alapokat kell tanulnod a kendoban, hogy részeddé váljon. Nekem 50 évre volt szükségem ahhoz, hogy megtanítsam a testemmel a kendo alapjait. 50 éves múltam, amikor elkezdtem az igazi kendo edzésemet. Ez volt, amikor a kendot az egész szívemmel és lelkemmel kezdtem gyakorolni. Amikor valaki 60 éves lesz, a lábai már nem olyan erősek, mint régen voltak. Ezen a hiányosságon a lelkünk visz át. Amikor a testünk gyengül, az erős szellem az, ami átsegít minket, ezen a gyenge pontunkon. Amikor 70 éves lettem, a teljes testem gyengébb lett. Megtaláltam a következő lépcsőt, a megingathatatlan lélek elérését a kendo edzésem közben. Amikor valaki képes megvalósítani a mozdíthatatlan lélek állapotát, akkor az ellenfele szelleme kézzelfogható lesz számára. Próbáltam megvalósítani a nyugodt, megingathatatlan lelket életem ezen szakaszán. Amikor 80 éves lettem, megvalósítottam a mozdíthatatlan lélek állapotát. Mindazonáltal vannak idők, amikor véletlen gondolat hatol az elmémbe. Küzdök, hogy kiküszöböljem ezeket a véletlenszerű gondolatokat életem ezen állapotában.?
Megismerhetjük a Japán Kendo Szövetség álláspontját is:
A ZNKR a sajátosan japán kultúra, a budonak is tekinthető kendo, iai do és jodo népszerűsítésével foglalkozik. A kendo népszerűsítése nem pusztán a kendot gyakorlók számának növelését vagy több verseny tartását jelenti. A ZNKR meggyőződése, hogy az ilyen népszerűsítés a szamuráj szellemiség átadását is jelenti a mindennapi edzés és versenyek révén. A kendo nem népszerűsíthető pusztán versenysportként. Ezt szem előtt tartva egy dolgot meg kell érteniük az egész világon kendoval foglalkozóknak: reméljük, hogy a kemény kendo edzések révén nem csak a kardforgatás technikai oldalát sajátítják el, hanem megértik a szamurájok életének társadalmi és etikai oldalát, valamint a szamurájok szellemiségét (hozzáállását). Más szavakkal kifejezve, reméljük, hogy megértik a kendo budo oldalát, és megtapasztalják annak gyakorlását. A shinai a szamurájok kardja. A keikogi és a hakama a szamurájok formális öltözete, nem tekinthető pusztán sportruházatnak. A szellemiség megértése nélkül a kendo csak egy lesz a sokféle testgyakorlás közül. Reméljük, hogy erőfeszítéseket tesznek a kendo mélységének és kulturális értékeinek megértésére és értékelésére.? Idézet Jun Takeuchi ZNKR igazgató, a ZNKR állásfoglalása a kendoról című írásából.
Nemzetközi Kendo Szövetség (FIK)
A II. világháború után a kendo versenysportként ?fejlődött” és más országokban is egyre többen kezdték meg gyakorlását. 1970-ben megalakult a Nemzetközi Kendo Szövetség (FIK). A FIK tagjai közé tartozik az Európai Kendo Szövetség (EKF), aminek a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség (MKSZ) is tagja. A FIK tagjai a Nemzeti Kendo Szövetségek, 2006 decemberében 47 ország tartozott a szervezethez. A FIK egy nem politikai szervezet, ami a kendo fejlesztésére és terjesztésére alakult. A szövetség irodája Tokióban található a Japán Kendo Szövetség épületében. A FIK a GAISF tagja és így a kendo sport egyetlen legális világszervezete.
A FIK munkája többek között:
– segíteni az egyes országok szövetségének működését
– szervezni és támogatni kendo szemináriumokat
– nemzetközi versenyszabályzat megalkotása
– a kyu és dan vizsgák koordinálása
– megrendezni a világbajnokságokat
– információkat adni, cserélni a technikákról és a védőfelszerelésekről
Egyik legnagyobb rendezvénye a háromévente megrendezésre kerülő világbajnokság. Az első kendo világbajnokságot 1970-ben rendezte meg a Nemzetközi Kendo Szövetség. Azóta ezt az eseményt háromévente rendezik meg. Ázsia, Amerika, Európa sorrendben választják ki a helyszíneket. Az 1994-es párizsi világbajnokságon goodwill versenyt rendeztek, bemutató jelleggel, ahol a Magyar Női Kendo Válogatott 2. helyezést ért el. A csapat tagjai Sipos Aranka, Németh Andrea és Bozzay Szilvia voltak. 1997-ig hivatalosan csak férfi egyéni és csapatversenyt rendeztek. Az 1997-es kiotói világbajnokság óta női egyéni és csapatversenyeket is rendeznek. Ezen a világbajnokságon rendeztek még B kategóriát is. Két részre osztották a résztvevő csapatokat az előző világbajnokság eredményei alapján. Az első 12 helyezett csapat került az A kategóriába, a többi ország pedig a B kategóriába. A B kategóriában a férfi válogatott első helyezést szerzett. A csapat tagjai a vívásuk sorrendjében: Bárány Tibor, Király Norbert, Erdélyi Gábor, Habony Árpád, Illyés Miklós volt. Tartalék Balogh Tibor és Kovács Ferenc. Azóta megint a régi rendszer szerint csak egy kategóriát rendeznek a világbajnokságokon. A világbajnokság előtt elkészítik a sorsolást, ahol csoportokba sorsolják a résztvevő országokat. A csoportokból továbbjutók egyenes kieséses ágon folytatják a versenyzést. Első, második és két harmadik helyezettet hirdetnek minden kategóriában, illetve minden pástról szavaznak küzdőszellem díjra is a bírók. A verseny három napon át zajlik. Pénteken a férfi egyéni versenyt rendezik meg, szombaton a női egyéni és csapatversenyeket, vasárnap pedig a férfi csapatversenyt bonyolítják le. 2006-ig tartott a férfi csapat mezőnyében Japán egyeduralma. Úgy látszik a 13-as szám nem hozott nekik szerencsét. Az elődöntők során az USA csapatától vereséget szenvedtek. A győzelmet itt végül Korea csapata szerezte meg. Érdekességként említhetjük meg, hogy a világbajnokságok történetében csak két országnak, Japánnak és Magyarországnak játszották le a himnuszt a győzelmük után. Korea is világbajnoknak mondhatja magát, de akkor a szervezők nem játszották le az országok himnuszát.
Európai Kendo Szövetség (EKF)
Európában az Európai Kendo Szövetség fogja össze a nemzeti szövetségeket. A kendo világban ez a szövetség a legdinamikusabban fejlődő szövetség. Ez a szervezet tömöríti magába a kendo, jodo és iaido ágakat Európában. Versenyeket, szemináriumokat és vizsgákat szerveznek a tagjaik számára. 2007-ben 35 volt a szövetségnek. Az Európai Kendo Szövetség 1969-ben alakult. Mára tagjai között sokan 7. dan fokozattal büszkélkedhetnek. Ők szervezik meg az Európa- bajnokságokat. A Magyar Kendo Válogatott az 1989-es amszterdami Európa bajnokságon vett részt először. A csapat tagjai Aranyossy Árpád, Bárány Zoltán és Fülöp Zoltán voltak. Az Európa-bajnokság az egyik legrangosabb verseny a kendo világban. Az európai kontinensen fejlődik létszámilag a legjobban a kendo. 1974-ben rendeztek először bajnokságot a kontinensen. Azóta a világbajnokságok évét leszámítva, minden évben van Európa-bajnokság. Magyarország eddig kétszer rendezhette meg ezt az eseményt. 1996-ban Miskolcon, 2004-ben Budapesten. Az Európa-bajnokság teljesen más hangulatú verseny, ez az, amiben a legjobban eltér más versenyektől. A megérkezéstől kezdve hatalmába keríti az embert egy furcsa érzés, ami a verseny egésze alatt megmarad. Olyan ez, mint egy jó értelemben vett kábítószer, ha az ember rászokik, akkor alig bírja kivárni, hogy újra ott lehessen a következő alkalommal is. A versenyzés mellett barátokat lehet szerezni, és a Sayonara partikon fergeteges bulik szoktak lenni. A versenyeken remek vívásokat lát az ember, mindig születnek meglepetések, olyan vívások, amiket aztán sokáig emlegetünk még. A csúcs persze az, amikor az embernek lejátszák az országa himnuszát.
Minden évben külön kihirdeti a Magyar Kendo Szövetség technikai igazgatója az évi válogatott csapatot, hogy kik is azok, akik képviselhetik Magyarországot az éppen soron következő európai vagy világversenyeken. A válogatás formája az évek során változott a magyar kendo szintjéhez képest. A magyar válogatott közös edzésein részt vesz az előző évi csapat és a bővebb válogatott keret. Közöttük körmérkőzések során és a technikai igazgató döntése alapján kerül ki az új csapat. A válogatott rendszeresen közös edzéseket tart a technikai igazgató és a válogatott edzői vezetésével. Ezeken az edzéseken a volt válogatott tagok is segítik a csapat felkészülését. Most már rendszeresnek mondható, hogy valamelyik más ország kendo válogatottja is szokott közös edzésen részt venni a magyar csapattal. Először a francia, majd Németország csapata már többször is, 2007-ben pedig Ausztria válogatott csapata edzőtáborozott együtt a válogatottunkkal. Rendszeresnek mondható még a Kokushikan egyetem diákjainak közös edzése is, ami általában februárban szokott lenni, és fő témája a versenyvívás gyakorlása. A válogatott tagjai minden évben kemény munkával készülnek fel az aktuális versenyre. Szeretném megemlíteni Abe Tetsushi renshi 7. danos mestert, ő 1992-óta segíti a csapat munkáját. Az évek folyamán segítői voltak a hazánkban dolgozó JOCV-s kendo mesterek: Kamae Masayuki 6. dan, Onizuka Yoshiyuki 6. dan, Haraguchi Nobuaki 5. dan, Kubo Toru 6. dan, Kaoru Nakanishi 6. dan és Kibe Atsuo 6. dan. Számos sikert értünk el eddig a versenyeken, és reméljük ez a hagyomány folytatódni fog. Első eredményt, a női kategóriában Németh Andrea érte el 1992-ben a barcelonai versenyen, ahol második helyezést ért el. Mára elmondható, hogy a válogatott tagjai minden kategóriában nyertek már. Junior bajnok volt Király Norbert (1996), Bognár Szilárd (2001), Babos Gábor (2005). Női bajnok lett Király Barbara (2001, 2002, 2004, 2007). Férfi bajnok Erdélyi Gábor (2001) és Dubi Sándor (2008). Csapatban a 2002. évi férfi csapat és a 2004. évi női csapat nyert. Néhány érdekességet is megemlíthetünk az Európa-bajnokságok sorában. Mindössze hat női bajnok van az Európa-bajnokságok történetében. A férfiak mezőnyében mindössze hárman, Jorg Potrafki és Ralph Lehmann, Németországból és Jean Lopiccolo Franciaországból tudott kétszer nyerni.
Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség (MKSZ)
A kendo oktatása Magyarországon 1982-ben kezdődött, az akkor 3. danos Yamaji Masanori professzor vezetésével. A Magyar Kendo Egyesülés hivatalosan 1985. május 8-án alakult meg és lett a kendo az akkori OTSH által elfogadott, bejegyzett sportág Magyarországon, melynek első elnöke Vadadi Kornél volt. A szervezet hamarosan felvette a kapcsolatot a környező országok (többek között Lengyelország, Ausztria) és Japán szövetségeivel, valamint a Nemzetközi Kendo Szövetséggel. 1986-tól több nemzetközi kendo versenyt rendeztek hazánkban. 1989 áprilisában a magyar csapat részt vett az Amszterdamban rendezett IX. Európa-Bajnokságon, és ekkor vették fel a Magyar Kendo Egyesülést az Európai Kendo Szövetségbe. 1990 áprilisa óta létezik a ZNKR-Hungária Kupa, ami a vándorkupát adományozó ZNKR-ről (Össz Japán Kendo Szövetség) kapta a nevét. A verseny fővédnöke hagyományosan a mindenkori magyarországi japán nagykövet.
1991-ben a Magyar Kendo Egyesülést felvették a Nemzetközi Kendo Szövetségbe (IKF).1992 szeptemberében a Japán Külföldi Önkéntes Szolgálattal (JOCV) kötött megállapodás keretében érkezett hazánkba Abe Tetsushi, aki később az MKSZ technikai igazgatója és a válogatott csapat edzője lett. Ebben az évben, Barcelonában, Németh Andrea 2. helyet szerzett az Európa-bajnokságon, megszerezve Magyarország első érmét, ilyen rangos versenyen. 1993-tól folyamatosan érkeznek kétéves időszakra kendo edzők Magyarországra (Kamae Masayuki, Onizuka Yoshiyuki, Nakanishi Kaoru, Haraguchi Nobuaki, Kubo Toru, Kibe Atsuo). Németh Andrea ismét 2. helyet szerzett az Európa-bajnokságon. 1994-ben Párizsban a IX. világbajnokságon rendeztek női versenyt, bemutató jelleggel. Bozzay Szilvia, Németh Andrea, Sipos Aranka összeállítású csapatunk ezüstérmet szerzett. 1995-ben kezdődött el a kendo egyetemi oktatása: először a Veszprémi Egyetem Testnevelési Tanszékén, majd a Magyar Testnevelési Egyetemen. 1996. április 19-20. között a Magyar Kendo Egyesülés Miskolcon rendezte meg a XIV. Kendo Európa-bajnokságot. A bajnokságon junior kategóriában induló versenyzőnk, Király Norbert aranyérmet nyert.
1997. március 27-30. között Japánban, Kyotoban volt a X. Kendo Világbajnokság. A férfi csapat a B csoportban 24 ország közül I. helyezett lett. 1998 májusában a törvényi változásoknak megfelelően a Magyar Kendo Egyesülés tagegyesületei a szervezetet újjászervezték, és a nevét Magyar Kendo Szövetségre változtatták. Baselben az Európa-bajnokságon a férfi csapat ezüstérmet szerzett, és a férfi kategóriában is végre sikerült az első háromba versenyzőnknek bekerülnie, Bárány Tibor ezüstérmet, Erdélyi Gábor pedig bronzérmet szerzett.1999-ben az MKSZ tagja lett a Magyar Sportszövetségnek. Ugyanebben az évben a már meglévő két szakága továbbfejlesztését tűzte ki célul, és felelősöket bízott meg az iaido és jodo szakág szervezésével, irányításával 2001-ben Bolognában az Európa-Bajnokságon a magyar válogatott az egyéni kategóriák (férfi, női, junior) összes aranyérmét megszerezte. Európa-bajnokaink: Erdélyi Gábor (férfi egyéni), Király Barbara (női egyéni), Bognár Szilárd (junior). A férfi csapat bronzéremmel szerzett dicsőséget hazánknak. 2001. november az első Magyar Iaido Egyéni és Válogatott részvétele a VIII. Iaido Európa-Bajnokságon, Brüsszelben. Bajkai Zoltán 1.dan egyéni kategóriában bronzérmes lett, Mihalik Hunor 4.dan egyéni kategóriában küzdő szellem díjat kapott. 2002. áprilisban a XVIII. Európa Kendo Bajnokságon a férfi csapat I. helyet, a női csapat II. helyet ért el. Király Barbara másodszor is Európa-bajnok lett. Ezek az eredmények azért is értékesek, mert a francia csapatot 13 éve (9 EB) senki nem tudta megverni, most ez sikerült! Szeptemberben beindult az államilag is elismert kendo sportoktatói tanfolyam. Novemberben Arnhemben, Hollandiában, Európai Iaido Bajnokságot szerveztek. Kulcsár Dénes II. helyezett lett 3.dan kategóriában, Bajkay Zoltán küzdő szellem díjat szerzett 1.dan kategóriában. 2002-ben a Nemzeti Sportszövetség alapító tagjai között élsporttá fejlődött a kendo, a Nemzeti Sport Szövetségen keresztül pedig támogatott sportág lett. 2004-ben első ízben látogatott el hozzánk külföldi kendo válogatott, Franciaország. A XIX. Kendo Európa-bajnokság megrendezése Budapesten volt. Sikeres szervezésben 28 ország vett részt. Hazánk jól szerepelt a versenyen is junior 3. helyezett lett Babos Gábor, a női csapat 1. helyezett lett, és Király Barbara megszerezte harmadik Európa-bajnoki címét. A Magyar Kendo Szövetség nevet változtatott, Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetségre. A szövetség elkészítette a közép és hosszú távú fejlesztési tervét. 7 pontban összegzi az elveket. Az iaido és a jodo szakágak megfeleltek az állami sportoktatói rendszer feltételeinek. Ebben az évben volt először szövetségi pályázati kiírás a híres Kokushikan Egyetem Kendo Szakán történő 3 hónapos részvételre. Első szövetségi szilveszteri toshi-goshi geiko (éjféli edzés) megszervezése is erre az évre tehető.
2005. Második külföldi kendo válogatott szakmai látogatása volt Budapesten, a német válogatott látogatott hozzánk. Őfelsége, a japán császár a Felkelő Nap Rendje, Arany és Ezüst Sugarakkal elnevezésű kitüntetést adományozta Vadadi Kornélnak, a szövetség tiszteletbeli elnökének. A Sporthivatal letörölte a támogatottak listájáról szövetségünket! A kormány úgy gondolta nem fontos a kendo stratégiai szempontból. Egyedülálló japán állami támogatás jutott szövetségünknek, a sportért és kultúráért tett eredményeink miatt 120 db bambusz shinai. A Kendo-európa bajnokságon Bernben, Svájcban Junior kategóriában 1. helyezett lett Babos Gábor, a női csapat 2. helyet szerzett, női egyéni versenyben pedig Király Barbara és Kovács Kinga is 3. helyezett lett. 2006-ban Bárány Tibor sikeres 6. dan vizsgát tett, így ő lett az első 6. danos Magyarországon. 2007-ben Király Barbara megszerezte negyedik Európa-bajnoki címét, és ezzel egyedüli rekordot állított fel az Európa-bajnokságok történetében. Vadadi Zsolt, szövetségünk elnöke, sikeres 6. dan vizsgát tett. 2008-ban Dubi Sándor lett a második magyar kendos, aki férfi egyéni bajnoki címet szerzett. Király Barbara harmadik helyezett lett az Európa-bajnokságon. Mihalik Hunor iaidoban sikeres 6. dan vizsgát tett. 2009-ben a Brazíliában megrendezett világbajnokságon a férfi válogatott az 1-8. helyezett csapat között végzett, és Babos Gábor és Király Norbert is Fighting Spirit díjat kapott.
A Magyar Egyéni Kendo Bajnokságot 1986.óta rendezik meg novemberben. Először csak férfi egyéni kategóriában rendeztek versenyeket. Az évek folyamán, ahogy növekedett a kendosok létszáma, és egyre több nő is elkezdett kendoval foglalkozni, bevezették a női egyéni bajnokságot is. 1993. óta pedig már gyerek versenyeket is rendeznek. Később junior kategóriát is bevezették. A magyar kendo technikai szintjének emelkedése magával hozta egy új kategória bevezetését, az 1. dan és alatti kategória 2004. óta szerepel a bajnokságokon. Ennek korhatárát 14 évben határozták meg, így ez kiváltotta a junior korosztályt. 2009-ben újra lett junior bajnokság és az 1.dan alatti kategória Kyu kategóriára módosult. Ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó verseny.